A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki.

Magyarországon Ritthnovszki János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett. 1978-ban létrehozta a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Közel egy évig tartó harc után, amelyben nagy szerepet játszott Schuller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje a vakvezető kutyákról, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének keretei közt. Míg a Világszövetség székhelyének is otthont adó Angliában évente 700 kutyát képeznek ki vakvezetésre, addig Magyarországon évi mintegy 20 kutyát adnak át (holott ennek kétszeresére lenne igény), ami azt jelenti, hogy a Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből 120 rendelkezik vakvezető kutyával. Sokan azért nem vállalhatnak vakvezető kutyát, mert nem tudják fedezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tartási költségeket. A rászoruló igényjogosult vak ember a kutyához térítésmentesen jut, a kiképzéssel járó tetemes költségeket a vakok szövetsége viseli. Egy eb kiképzése fél évig tart, és egymillió forintba kerül.

Az életben rengeteg előítélettel kell megküzdenie kutyának és gazdájának egyaránt, habár törvény mondja ki, hogy a vakvezető kutya mindenhová elkísérheti gazdáját, mégis sok az olyan létesítmény, ahonnan egyszerűen kiutasítják őket. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a németjuhász vált be - az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió, ám sok keverék kutya is beválik e célra. Mivel a kutyák színvakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld a lámpa és indulhatna-e. A vakvezető kutyák általában 8 éves korukban "vonulnak nyugdíjba".

A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszközökkel helyettesíteni. Szakemberek szerint a vakvezető kutyák szinte mindennap valamilyen formában megmentik gazdáik életét. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásoknál "látványosan" igazolta bátorságát, hasznosságát két vakvezető kutya: kivezették gazdáikat a Világkereskedelmi Központ (WTC) égő toronyházaiból.

Tavaly decemberben pedig egy vakvezető kutya négy ember életét mentette meg az ausztráliai Melbourne-ben, mikor észlelte, hogy a ház ég, s ugatásával felébresztette a bent alvókat: gazdáját, egy szinte teljesen vak nőt, annak két gyermekét és a család egy barátját.