Mopsz
A fajta története, kialakulása |
A fajta származásáról éppoly keveset tudni, mint nevének kialakulásáról. Egyes vélemények szerint neve a latin pugnus (ököl) szóból származik, hiszen a mopsz pofája egy ökölbe szorított kézre emlékeztet. Széles körben elterjedt az a nézet, hogy e fajta eredetileg Kínából származik. Európába talán kereskedők hozták ezeket a rövid orrú kutyákat, akik aztán évszázadokon keresztül kedveltek és keresettek voltak. Angliába a XIX. század közepén jutottak el ezek a kutyák, és igen rövid idő alatt népszerűvé váltak. Itt lelkiismeretes angol tenyésztők célzott vérfrissítéssel "újraélesztették" a fajtát, s az lassan kezdte visszanyerni közkedveltségét. Lassan megindult a fajta egyöntetűbbé tétele. Megszületett az angol (1881) és a német (1867) nyelvű standard is, majd végül a hivatalos, az FCI által elfogadott fajtaleírás is. |
Viselkedés és jellem
A mopszot lenyűgöző jelleme kiváló családi kutyává teszi. Játékos, vidám természetű. Hangja igen jellegzetes, sokan rosszindulatúan röfögéshez, prüszköléshez de semmiképpen nem ugatáshoz hasonlítják. Tartható egyedül és családban egyaránt, de más kutyákkal és gyerekekkel is. Intelligenciájának köszönhetően kiváló családtag válik a mopszból. Alapvetően szívesen engedelmeskedik, hiszen minden másnál jobban kerüli gazdája rosszallását és nemtetszését. Bár főleg mint házi kedvenc tartják jelzőkutyának is kiváló, mert minden idegen zajra azonnal reagál.
Általános leírása:
Kis termetű, négyzet alakú, jellegzetesen gömbölyű fejű kutya. Szeme nagy, sötét és kidülledő. Szőre rövid és fényes. Színe: ezüst, fakó, barackszínű és fekete. Marmagassága: 30-32 cm Súlya: 6-8 kg.
|