Francia bulldog

Az angolok a már évszázadok óta tartott és tenyésztett molosszusokat különbözô célokra használták fel: elsôsorban hadicélokra, de a vadászatban is bevetették ôket farkas, medve, vaddisznó ellen, sôt, az arénában nemritkán oroszlán, tigris ellen is küzdeniük kellett. A XVII. század közepén a viadalokon megjelenô, kiéhezett közönséget már nem nagyon tudták kielégíteni a nagyvadak fogyatkozása miatt, ezért bevetették a könnyen és olcsón beszerezhetô bikákat és kutyákat.

Igen ám, de a nagytestû, lomha kutyák itt „elvéreztek”; nem igazán voltak alkalmasak a nép szórakoztatására. Ekkor vették át helyüket a kisebb testû, hosszú lábú, fürge, fordulékony, elszánt és vakmerô ebek, a mészároskutyák, amelyeket a mészárszékek hátsóudvarában, vásártereken használtak fel. Feladatuk a marhák terelése, ôrzése és lefogása volt. A bulldogok munkáját megkönnyítette satuszerû harapásuk, és a könnyû légzést biztosító, elôreugró állkapocs, hiszen erre szelektálták ôket. 1802-ben betiltották a bikahecceket, ennek ellenére népszerûek lettek viszont a kutya-kutya elleni viadalok. A bulldogokat terrierrel keresztezték, és megjelentek a „half and half” kutyák, melyek véglegesen kiszorították az „ôsbulldogot” az arénából. 1858-ban aztán a parlament hivatalosan is betiltotta a kutyaviadalokat.

  Így a bulldog elvesztette addigi munkaterületét. Ettôl kezdve a szegényebb réteg kutyája volt, és mivel ezek az emberek nem engedhették meg maguknak a nagyobb kutya tartását, elkezdték tenyészteni a kisebb – toy (játék) – bulldogot.

1860-as években angol csipkeverôk vándoroltak ki Normandiába, és telepedtek le ott. Magukkal hozták „toy” bulldogjaikat, és ezek a kutyák hirtelen nagyon népszerûek lettek a városi kisemberek körében. Angliában viszont a „toy” bulldogok lassan kihaltak, mert senki sem tenyésztette a kisebb változatot. A francia tenyésztôk az állományukban rögzítették a felálló fület. Ennek ellenére elfogadták a nem felálló fülû példányokat is. 1888-ban rögzítették a fajtajegyeket, de a fajta fellendülésére csak akkor került sor, amikor VII. Edward angol király megvásárolta elsô francia bulldogját, Bölényt.

Tartás, ápolás

Magyarországon a francia bulldog nagyon felkapott divatkutya lett, így a kiskutya vásárlásakor nagyon körültekintôek legyünk. A mértéktelen tenyésztés következtében felbukkantak a szív- és légzési problémákkal küszködô egyedek, hiszen a nyomott orrú kutyák kelendôbbek. Ezek a kutyák már 15 ÞC fölött rendkívül hörögnek, alig kapnak levegôt. Ennek ellenére rendkívül játékosak, ezt a tulajdonságukat öregkorukra is megôrzik. A bully kertben és lakásban egyaránt tartható, jó jelzôkutya. Könnyen kijön a gyerekekkel, rendkívül intelligens. Szemét állandóan gazdáján tartja, hûen követi minden mozdulatát.

Jelleme akár a nagyobb testvéreié: nem igazán ijed meg, inkább kíváncsi, minden érdekli. Ez a mokány kis fickó azért néha tud makacs is lenni: büszkén kihúzza magát, peckes járásával tudtára adva bármilyen élôlénynek, hogy ô bizony egy oroszlán bátorságával bír, és ezt ne kérdôjelezze meg senki, mert annak aztán jaj! Rövid szôrét könnyû gondozni, csak a fejen található ráncoknál adódhatnak gondok. Ezeket a redôket alaposan át kell tisztítani, legjobb erre a nercolaj. Ha véletlenül kedvencünk szemébe belekapnak – ami gyakran elôfordul –, akkor porcukorral kell kezelni, mint a lovaknál.

Ebben a „kicsi” kutyában hatalmas szív lakozik.